Az élet más bolygókon és ami ebből nekünk következik
A tudományos felfedezések világa nem csupán a tudásunk fejlődését szolgálja, hanem képes megváltoztatni a gondolkodásmódunkat is, hiszen rávilágít a Világegyetem méreteire és a helyünkre benne. Ilyen mérföldkő volt az első képek küldése a Földről az űrből, és most egy újabb fontos pillanat elé nézünk: a K2-18b nevű távoli bolygón olyan gázokat találtak, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek. Ez a felfedezés közelebb hozza azt a pillanatot, amikor valóban megtalálhatjuk az idegen életet, ami alapvetően megváltoztatná a világról, és benne saját magunkról alkotott elképzelésünket.
Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője úgy véli, hogy ez a felfedezés alapvető kérdéseket vet fel az emberi létezésről. Ha valóban találunk életet egy másik világon, az nem csupán tudományos kuriózum lenne, hanem olyan mélyreható változásokat hozna, amelyek a fajunk identitását is érintenék. Az emberi kultúrában régóta megjelennek a történetek az égből érkező lényekről, és a 20. század elején a Mars felszínén felfedezett egyenes vonalak azt a spekulációt keltették, hogy az egyik legközelebbi bolygón esetleg egy fejlett civilizáció élhet. Az akkori politikai környezet, amely a kommunizmus terjedésétől való félelemre épült, az űrlényeket sokszor fenyegetésként állította be.
A legújabb kutatások azonban már nem a Marsról vagy a Vénuszról, hanem egy több száz trillió mérföldnyire lévő bolygóról szólnak, amely egy távoli csillag körül kering. Az idegen élet keresése során az egyik legnagyobb kihívás az, hogy tudjuk, hol keressük. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de 1992-ben a Naprendszeren kívüli első bolygó felfedezése megváltoztatta a megközelítést. Azóta csaknem 6000 exobolygót fedeztek fel, sokan közülük gázóriások, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, mások pedig olyan szélsőséges hőmérsékleten keringenek, hogy az élet fenntartásához elengedhetetlen folyékony víz nem létezhet rajtuk.
Ezek közül a bolygók közül sokan a „Goldilocks zónában” találhatók, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy élet támadhasson. Madhusudhan professzor véleménye szerint galaxisunkban több ezer ilyen bolygó létezhet. Az exobolygók felfedezésével párhuzamosan a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az atmoszférájuk kémiai összetételének elemzésére. A cél az volt, hogy az atmoszférákon átszűrődő csillagfényből kémiai nyomokat nyerjenek ki, amelyek a földi élethez szükséges organizmusok által termelt molekulákra utalnak.
A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázokat, a valaha készült legfejlettebb űrteleszkóp. 2021-es indítása óta óriási izgalom övezi, mivel a tudósok remélik, hogy végre közelebb kerülhetnek az idegen élet felfedezéséhez. Ugyanakkor a Webb teleszkóp korlátai is vannak; nem képes észlelni a Földhöz hasonlóan kicsi bolygókat, amelyek túl közel keringenek a csillagukhoz. Ezért a NASA tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését, amely a 2030-as években indul. Ezen kívül a Chilei sivatagban épülő Európai Déli Obszervatórium rendkívül nagy teleszkópja is érkezik, amely a legnagyobb tükörrel rendelkezik, és képes lesz részletesebb képet adni a bolygók atmoszférájáról.
Madhusudhan professzor reményei szerint két éven belül elegendő adatot fog tudni gyűjteni ahhoz, hogy megerősítse a K2-18b körüli bioszignatúrák létezését. Azonban, ha sikerül is bizonyítania ezt, nem várható tömeges ünneplés. Ellenkezőleg, sok tudományos vita kezdődik majd arról, hogy a felfedezett bioszignatúrák esetleg nem élő szervezetek által is létrejöhettek. A tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat a más világokban való élet létezésének valószínűsége felé, ahogy egyre több adat gyűlik össze.
A tudósok számára ez a kutatási terület folyamatosan fejlődik, és mivel soha nem kutattak még ennyire intenzíven az idegen élet után, a legtöbben úgy vélik, hogy csupán idő kérdése, hogy mikor találják meg az élet nyomait más bolygókon. Prof. Madhusudhan szerint az idegen élet felfedezése reményt hozhat, és a társadalmi hatásai óriásiak lesznek. Azt állítja, hogy az emberek, amikor az égre néznek, nem csupán fizikai objektumokat látnak majd, hanem egy élő égboltot, ami alapvetően megváltozhatja a világképünket és a saját magunkról alkotott elképzelésünket. Az élet fennmaradása más bolygókon közelebb hozhat minket egymáshoz, feloldva a nyelvi, politikai és földrajzi határokat, amelyek elválasztanak minket. Ez pedig egy újabb lépés lenne az evolúciónkban.
Ezeket is érdemes megnézni
A Viral Szereposztás Titkai: Hogyan Válasszunk Tökéletes Szereplőket?
A titkos amerikai gyár, amely leleplezi Trump Amerika-először tervének ellentmondásait
