
A fogyasztók megőrültek a drága szállítási költségek miatt: így költöttek el 400 dollárt online
Az idei év elején Deborah Grushkin, egy lelkes online vásárló New Jersey-ből, meglehetősen megdöbbent. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy a Kínából érkező, 800 dollárnál (körülbelül 601 font) alacsonyabb értékű csomagok vám- és importadómentesen lépjenek be az országba. Ez a lépés, amelyet a hagyományos kiskereskedők is támogattak, évek óta napirenden van Washingtonban, és a csomagok számának robbanásszerű növekedése miatt vált szükségessé, amelyek a megengedett értékhatár alatt érkeztek az Egyesült Államokba. Számos ország, köztük az Egyesült Királyság is hasonló intézkedéseket fontolgat, részben a Shein és a Temu gyors növekedése miatt. Az Egyesült Államokban azonban Trump döntése, hogy megszünteti ezt az előnyt, miközben új kereskedelmi vámok bevezetését is elrendelte, beleértve legalább 145%-os vámot a Kínából érkező árukra, komoly sokkot okozott a vállalkozások és a vásárlók számára.
Az amerikai e-kereskedelmi márkák, amelyek a korábbi rendszerre épültek, figyelmeztettek, hogy a változások kisebb cégek csődjét okozhatják, míg a vásárlók, mint Deborah, áremelkedésekre és hiányokra készülnek. A május 2-i határidő közeledtével Deborah a múlt hónapban 400 dollár értékű terméket rendelt a Shein-től, beleértve matricákat, pólókat, pulóvereket, anyák napi ajándékokat és 20 tubus folyékony szemhéjtust. „Úgy éreztem, talán ez volt az utolsó nagy vásárlásom” – mondta.
Az ún. „de minimis” szabályok használata, amelyek lehetővé teszik az alacsony értékű csomagok vám- és egyéb költségek alóli mentességét, az utolsó évtizedben jelentősen megnövekedett. A használat növekedése különösen Trump első elnöki ciklusa alatt gyorsult fel, amikor sok kínai árura emelte a vámokat. 2023-ra az ilyen szállítmányok már az amerikai fogyasztói import több mint 7%-át tették ki, míg egy évtizeddel ezelőtt ez az arány kevesebb mint 0,01% volt. Tavaly közel 1,4 milliárd csomag érkezett az országba e mentesség keretein belül, ami napi több mint 3,7 millió csomagnak felel meg.
A de minimis mentességet támogató csoportok, amelyek között hajózási cégek is szerepelnek, azt állítják, hogy a rendszer egyszerűsítette a kereskedelmet, alacsonyabb árakat és több lehetőséget biztosítva a vásárlók számára. Azok, akik a változások mellett érvelnek, köztük politikai képviselők mindkét pártból, azt mondják, hogy a vállalkozások visszaélnek a családtagok és barátok közötti ajándékozások megkönnyítésére szánt szabályokkal, és a növekedés megkönnyítette az illegális, hamisítványok vagy biztonsági előírásokat sértő termékek bejutását az országba.
Trump nemrégiben „csalásnak” nevezte a de minimis rendszert, elhanyagolva a magasabb költségekkel kapcsolatos aggodalmakat. „Lehet, hogy a gyerekek két babát kapnak a 30 helyett” – mondta. Azonban a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek aggodalmai a gazdasági politikájával kapcsolatban növekednek, ahogy a változások elkezdik éreztetni hatásukat. Krystal DuFrene, egy 57 éves nyugdíjas Mississippi államból, aki rokkantsági juttatásokból él, hetek óta idegesen figyeli a Temu árakat, és nemrégiben lemondott egy függönyrendelést, miután látta, hogy az ára több mint háromszorosára nőtt. Habár végül megtalálta a terméket az eredeti áron a platform amerikai raktárhálózatában, azt mondja, hogy férje horgászhalai ára több mint a duplájára emelkedett. „Nem tudom, ki fizeti a vámot, csak a vásárló” – mondta.
Amikor a de minimis szabályok megváltoztak a múlt héten, a Temu bejelentette, hogy nem fog közvetlenül árukat értékesíteni az Egyesült Államokban a Kínából érkező termékekből, és hogy minden értékesítést mostantól „helyi eladók” kezelnek, az amerikai raktárakból teljesítve a rendeléseket. Még a legújabb vámok nélkül is, a közgazdászok, Pablo Fajgelbaum és Amit Khandelwal, már korábban is arra a következtetésre jutottak, hogy a de minimis megszüntetése legalább 10,9 milliárd dollár új költséget jelentene, amelyektől a legnagyobb mértékben az alacsonyabb jövedelmű és kisebbségi háztartások szenvednének.
Az amerikai-kínai kereskedelmi „reset” a szakértők szerint megakadályozhatja a gyártási beruházások beáramlását Indiába. Az új intézkedések sok kis, kevésbé ismert amerikai márkát is sújtanak, amelyek külföldön gyártanak az amerikai vásárlók számára, és a túlélésük komoly veszélybe került. Az új vámok és a de minimis megszüntetése együttesen olyan mértékű változást idézhetnek elő, amelyet a kis cégek már nem tudnak kezelni. Az elnök politikai lépései körüli kérdések továbbra is nyitottak, hiszen a csomagok a határon való felhalmozódása miatt korábban már egyszer felfüggesztette ezt a politikát. A kereskedelem átalakítása tehát nemcsak a vásárlókra, hanem a vállalkozásokra is jelentős hatással lesz.

