A munkaügyi aktivisták legveszélyesebb országa a világon
Tavaly júliusban Jesús Cometa, a kolumbiai cukoripar helyi szakszervezeti képviselője, életveszélyes helyzetbe került, amikor autóját motoros támadók lőtték meg a Cauca-völgyben. A támadók, akik motorbiciklin érkeztek, oldalról közelítették meg az autót és tüzet nyitottak rá. Cometa csodával határos módon megúszta sértetlenül, de testőre súlyosan megsérült, és a teste még mindig magában hordoz egy golyót a mellkasában. Cometa a Sintrainagro, Kolumbia legnagyobb mezőgazdasági szakszervezetének helyi képviselője, és az ő esete is csak egy a sok közül, amelyek a kolumbiai szakszervezeti vezetőket érintő erőszakos támadások sorában szerepelnek. A statisztikák szerint Kolumbia a legveszélyesebb hely a világon a szervezett munkaügyi tevékenység számára, és az elmúlt évtizedekben több ezer szakszervezeti aktivistát gyilkoltak meg.
A Cauca-völgy, ahol Cometa él és dolgozik, a kolumbiai cukoripar központja, és a szakszervezeti tevékenység idején a középpontba került a politikai feszültségek és az erőszak. Cometa elmondta, hogy a szakszervezeti szerepvállalás jelentős áldozatokkal jár, hiszen a társadalmi életét is fel kellett adnia. „Nem mehetsz el csak úgy egy zsúfolt bárba, vagy nem állhatsz meg az utcán, mert sosem tudod, mikor válhatsz célponttá” – magyarázza. A családja is szenved, hiszen ők is tudják, hogy veszélyben vannak.
A háttérben egy hosszú, bonyolult történelmi konfliktus áll, amely a baloldali lázadó csoportok és a jobboldali paramilitárisok, valamint a drogkereskedők és a kolumbiai állam között zajlik. Fabio Arias, a legnagyobb kolumbiai szakszervezeti szövetség, a CUT vezetője elmondta, hogy a szakszervezeti mozgalom mindig is a baloldali pártokhoz kötődött, és a jobbára jobboldali kormányok gyakran bélyegezték meg a baloldali aktivistákat terroristaként. Ez a stigmatizálás lehetővé teszi, hogy az emberek igazolják az e csoportok ellen irányuló támadásokat.
A gyilkosságok és támadások nem csupán politikai okokból történnek, hanem szoros összefüggésben állnak Kolumbia illegális gazdaságaival is, különösen a kokainkereskedelemmel és az illegális bányászattal. Az érintett területek között található Cauca, Nariño, Putumayo, Arauca, Norte de Santander és Caquetá, amelyek a legnagyobb kokainültetvényekkel rendelkeznek. Az ilyen támadások hátterében álló személyek és csoportok kiléte nem mindig tisztázott. Néhány szakszervezeti vezető a magánszektort vádolja, mondván, hogy a vállalatok, amelyek meg akarják akadályozni a munkavállalók szervezkedését, felfegyverzett csoportokat bíznak meg az atrocitások elkövetésével.
A kormány hivatalosan is elismerte a szakszervezeti mozgalmat, mint Kolumbia konfliktusának áldozatát, ami új reményt adhat a jogorvoslatra. Gustavo Petro elnök, aki baloldali kormányt vezet, lépéseket tett a szakszervezetek védelme érdekében, és a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy a kormány elkötelezett a szakszervezeti jogok védelme mellett. Luc Triangle, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a multinacionális vállalatoknak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk a kolumbiai tevékenységük során. Az ilyen cégek nem maradhatnak csendben, miközben a szakszervezeti vezetőket megölik, hiszen ez elfogadhatatlan.
A kolumbiai szakszervezeti aktivisták helyzete tehát kritikus, és a jövőbeli események nagyban függenek a kormány és a nemzetközi közösség fellépésétől. A szakszervezetek védelme nem csupán Kolumbia, hanem a globális munkavállalói közösség érdeke is, hiszen az elnyomás és az erőszak elleni küzdelem mindenhol szükséges, ahol a munkavállalók jogai sérülnek. A helyzet figyelemmel kísérése és a támogatás megadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kolumbiai munkavállalók biztonságban érezhessék magukat a jövőben.
Ezeket is érdemes megnézni
A bank csökkenti a kamatokat, további mérséklésekre utal
A fogyasztók megőrültek a drága szállítási költségek miatt: így költöttek el 400 dollárt online
