A titkos amerikai gyár, amely leleplezi Trump Amerika-először tervének ellentmondásait
A Phoenix közelében, Arizona sivatagában egy rendkívüli épületegyüttes készül, amely nemcsak a globális gazdaság, hanem a világ jövőjét is alakítani fogja. A területen zajló építkezés nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására szolgáló gyár, hanem a legmodernebb chipek tömeges előállításának központja is lesz. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban valósul meg ilyen mérvű gyártás, amelyet a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) irányít, és amely ígéretet tett arra, hogy milliárdokat fektet be az amerikai üzletekbe, hogy elkerülje az importált chipekre kivetett tarifák fenyegetését. A TSMC a világ legnagyobb félvezetőgyártója, amely a globálisan előállított fejlett chipek 90%-át készíti. Eddig ezek mind Tajvanon készültek, amely körülbelül 160 kilométerre fekszik a kínai kontinentális területtől.
Ez a gyár, a „Fab 21”, rendkívül titkosnak számít, a tervezési ötletek védelme érdekében szigorú szabályok vonatkoznak a beengedett anyagokra: sem papír, sem elektronikai eszköz nem hozható be. A gyárban olyan szellemi tulajdon található, amely a világ legfontosabb innovációi közé tartozik, a chipek gyártási folyamata pedig a globális gyártás egyik legbonyolultabb és legintenzívebb eljárása. Az Apple és az Nvidia, mint fontos ügyfelek, maximális bizalommal vannak a TSMC iránt, hogy megőrzi termékeik jövőbeni terveit.
Donald Trump elnök gyakran említi ezt a gyárat, azt állítva, hogy a TSMC bővítése az ő gazdasági politikájának egyik legfontosabb példája. A tajvani félvezetőgyártás képességei a tajvani kormány „Szilícium Pajzsának” részét képezik, amely a temérdek fenyegetéssel szemben igyekszik megvédeni az országot. Az eredeti stratégia az volt, hogy Tajvant elengedhetetlenné tegyék ezen a kritikus technológiai területen, de a világjárvány által okozott ellátási lánc problémák megváltoztatták a helyzetet, hiszen egyetlen országra támaszkodni kockázatosnak tűnt.
A TSMC arizonai gyárában a legmodernebb technológiák alkalmazásával készülnek a chipek, amelyek közé tartozik a „4 nanométeres chip”, amely a legfejlettebb félvezető a jelenlegi amerikai piacon. Az elkészítési folyamat 3000-4000 lépésből áll, és a gyártási környezet tisztasága úgy van megtervezve, hogy a lehető legkevesebb szennyeződés kerüljön be a gyártási folyamatba. A gyárban dolgozók védőruhába öltöznek, mielőtt belépnének a legnagyobb tisztaságú környezetbe, amely a mikrochip gyártásához szükséges.
A TSMC 1987-ben alakult a tajvani kormány kérésére, és azóta hatalmas sikereket ért el a mikrochipek gyártásában. A technológia fejlődését a chipek legkisebb részének miniaturizációja hajtja, amely napjainkban már nanométerekben mérhető. Ez a fejlődés lehetővé tette, hogy a mobiltelefonok okostelefonokká fejlődjenek, és ez most az mesterséges intelligencia tömeges elterjedését is elősegíti.
A TSMC gyárának működése egy globális szinten összetett ellátási láncra támaszkodik, ahol a nyersanyagok, gépek és technológiai eszközök különböző országokból származnak. A tajvani vezetők óvatosak azzal kapcsolatban, hogy mennyire terjedjen el ez a technológia a szigeten kívül, és Trump megjegyzései, miszerint a TSMC döntése az Egyesült Államokba költöztetéséről az ő gazdasági politikájának eredménye, sok vitát generálnak. A TSMC munkatársai diplomatikusan nyilatkoznak erről, jelezve, hogy sok mindent már előre megterveztek és támogattak a Biden-kormány „Chips Act” keretében.
A gyár tehát nemcsak a gazdasági, hanem a geopolitikai stratégiák középpontjában áll, és az Egyesült Államok célja, hogy technológiai és gazdasági fölényt biztosítson Kínával szemben. A tajvani elnök, Lai Ching-te, a közelmúltban arra kérte a demokráciákat, hogy alakítsanak ki „nem vörös” ellátási láncokat, hogy ellensúlyozzák Kína hatását. Azonban sokan kétségeiknek adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy ez a stratégia mennyire hatékony, mivel a kínai technológusok ügyesen dolgoznak a tilalmak megkerülésén, hogy versenyképes hazai technológiát fejlesszenek.
A TSMC arizonai gyára tehát nem csupán egy ipari létesítmény, hanem a globális technológiai verseny kulcsfontosságú eleme, amelynek fejlesztése és működése a világ jövőjét is meghatározhatja. A gyár körüli események és döntések figyelemmel kísérése nemcsak a technológiai ipar számára, hanem a geopolitikai helyzet alakulása szempontjából is létfontosságú.
Ezeket is érdemes megnézni
Ki nyer és ki veszít a brit-európai megállapodásból?
iPhone gyártója elektromos Mitsubishi autók fejlesztését jelenti be
