Gazdaság,  Tech

Az Apple Indiai gyártási tervei – de a US-China megállapodás keresztbe tehet

India régóta vágyik arra, hogy a világ gyárává váljon, és az utóbbi hónapokban megmutatkozó előrelépések ezt az álmot látszottak közelebb hozni. Azonban Washington és Peking legutóbbi kereskedelmi megállapodása, amely jelentős vámcsökkentést hozott a kínai termékekre, megkérdőjelezheti Delhi ambícióit, hogy Kínát leváltsa mint globális gyártási központot. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által bejelentett vámok Kínára vonatkozóan drasztikusan csökkentek, 145%-ról 30%-ra, míg India esetében ez a szám 27% maradt. Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) szakértője szerint ez a változás megállíthatja vagy akár visszafordíthatja azokat a gyártási befektetéseket, amelyek Kínából Indiába irányultak. E szerint a helyzet értéknövelt növekedése veszélybe került, míg India alacsony költségű összeszerelő sorai talán még fennmaradhatnak.

Az indiai fővárosban, Delhiben tapasztalható optimizmus az Apple bejelentésével szemben, miszerint a cég a Kínából az Egyesült Államokba irányuló iPhone-termelésének nagy részét Indiába szeretné áthelyezni, hirtelen elhalványult. Trump elmondta Tim Cooknak, az Apple vezérigazgatójának, hogy ne építsenek gyárat Indiában, mivel az „a világ egyik legmagasabb vámú országai közé tartozik”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza azonban úgy véli, hogy India jól pozicionált alternatívaként a kínai termelés helyett, különösen a következő időszakban, mivel India exportjának 40%-a hasonló termékeket tartalmaz, mint amiket Kínából importálnak az Egyesült Államok.

A legfrissebb adatok alapján az indiai gyártók máris jelezték, hogy készen állnak a kínai termelők által hagyott űr betöltésére. Az új exportmegrendelések száma 14 éves csúcsra emelkedett, ami biztató jele lehet a gyártási szektor fellendülésének. A Nomura japán brókercég is arra figyelmeztetett, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy India nyertese lehet a kereskedelmi átrendeződésnek és a beszállítói láncok áthelyezésének a közepette, különösen az elektronikai, textilipari és játékgyártási szektorokban.

Bár a közvetlen kereskedelmi megállapodások és a külföldi befektetéseket ösztönző politikák kedvező irányba terelhetik India helyzetét, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. A Modi-kormány szándéka, hogy megnyissa az ország kapuit a külföldi cégek előtt, nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy India tartós előnyhöz jusson. A Nomura közgazdászai rámutattak arra, hogy India gazdasági növekedése stagnál, a gyártás GDP-hez való hozzájárulása az elmúlt 20 évben körülbelül 15%-on állt. A Modi-kormány által bevezetett termelési ösztönző programok eddig csak korlátozottan bizonyultak hatékonynak.

Az indiai kormány saját kutatóintézete, a Niti Aayog is elismerte, hogy India nem tudta kiaknázni a Kínából való elmozdulás lehetőségeit. A dolgozók alacsonyabb költségei, az egyszerűbb adótörvények, valamint a proaktív szabadkereskedelmi megállapodások segítették a versenytársakat, mint például Vietnam, Thaiföld vagy Malajzia, miközben India hátrányba került. Ezen kívül India jelenlegi helyzete miatt továbbra is nagy mértékben függ Kínától az elektronikai termékekhez szükséges alapanyagok és alkatrészek terén, ami korlátozza Delhi lehetőségeit a beszállítói láncok változásaira való reagálásban.

A helyzet bonyolultságát növeli, hogy a kínai exportőrök megpróbálhatják Indiát használni termékeik újrairányítására az Egyesült Államok felé. Ezen a téren India nyitott a lehetőségekre, bár ez a gyakorlat tovább csökkentheti a helyi ipar fejlődését. Az ipari tanácsadók arra figyelmeztetnek, hogy a helyi tudás és az ipari alap kiépítése még égetőbbé válik a jövőbeni siker érdekében.

Összességében elmondható, hogy India még mindig távol áll attól, hogy megvalósítsa gyári ambícióit, és a közelmúlt eseményei világosan jelzik, hogy a sikerhez szükséges lépések még hátravanak. Az ipari költségek csökkentése, a logisztikai kihívások megoldása és a szabályozási környezet stabilizálása létfontosságú a jövőbeni növekedéshez. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi „reset” inkább kárenyhítésnek tűnik, mintsem hosszú távú megoldásnak, és India számára elengedhetetlen, hogy hosszú távon gondolkodjon, különben könnyen hátrányba kerülhet.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly34p1jwvgo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük