Első brit nő lehet, aki a Holdra lép

Rosemary Coogan körül egy csapat dolgozik, akik éppen segítenek neki felvenni az űrruháját. Az egész folyamat körülbelül 45 percet vesz igénybe, mielőtt a sisakot óvatosan a fejére helyezik. A brit űrhajós élete eddigi legnehezebb kihívására készül, ugyanis meg kell állapítania, hogy készen áll-e egy űrsétára. A teszt a NASA semleges vízi laboratóriumában zajlik, amely a Johnson Űrközpont területén található Houstonban, Texas államban. Ez a medence 12 méter mély, és egy élethű másolata található benne a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS). Az űrséta itt a legközelebb áll ahhoz, hogy a Földön is megtapasztalhassuk a súlytalanságot. Rosemary izgatottan mondja: „Ez egy nagy nap.” A teszt több mint hat órán át fog tartani, és nemcsak fizikailag, hanem pszichológiailag is megterhelő lesz. Mégis, Rosemary arca derűs, miközben a platform, amin áll, lassan süllyed a vízbe.

Dr. Rosemary Coogan gyermekkora óta álmodik arról, hogy űrhajós legyen. Azonban ezt az álmot sokáig elérhetetlennek tűnt. „Az iskolai pályaválasztási napon általában nem találkozol űrhajósokkal,” meséli. „Nem ismered meg azokat az embereket, akik ezt megélték, és nem hallhatod a történeteiket.” Így végül az asztrofizika tanulmányozása mellett döntött. Ám amikor az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy új űrhajósokat keres, Rosemary jelentkezett, és több mint 22 000 jelentkező közül őt választották ki. Az ESA célja, hogy Rosemaryt 2030-ra a Nemzetközi Űrállomásra juttassa. Ezzel ő is csatlakozik a brit űrhajósok sorához, akik korábban már meglátogatták az űrállomást.

Rosemary az elmúlt hat hónapban a Johnson Űrközpontban edzett. Az edzés során nemcsak az ISS külső részét, hanem egy másik, élethű másolatot is felfedezhetett, amely egy hatalmas hangárban található. Megmutatta nekünk az űrállomás összekapcsolt moduljait, amelyek meglehetősen szűknek tűnnek, különösen figyelembe véve, hogy az űrhajósok általában hónapokat töltenek el az állomáson. Rosemary azonban megnyugtatott minket a csodálatos kilátásokról: „Ez egy elszigetelt környezet, de úgy gondolom, hogy ez segít abban, hogy kapcsolatot teremtsünk a külvilággal – hogy enyhítsük a klaustrofóbiát.”

Az edzés során Rosemary megtanulta az űrutazás minden aspektusát, beleértve a fedélzeti WC használatát is. „Az alsó rész az, ahol a szilárd hulladékot elhelyezed,” mondja, miközben mutat egy kis fülkére, ami régi táborhelyi vécére emlékeztet. „Ez a tölcsér pedig egy légelszívó rendszerhez csatlakozik, és ide helyezed el a folyékony hulladékot.” Rosemary elmondja, hogy a női űrhajósok gyógyszerekkel elnyomhatják a menstruációt, de ezt nem kötelező megtenniük. „Van egy szűrő, amit a tölcsér tetejére helyezel, hogy megakadályozd a részecskék, például a vér bejutását a vizeletkezelő rendszerbe.” A vizeletet külön kell tartani, mivel azt tisztítják és újrahasználják ivóvízként.

A medencében a búvárok folyamatosan állítják Rosemary vízfelszíni helyzetét, hogy a lehető legközelebb álljon a mikrogravitációhoz. Gondosan mozog, ügyelve arra, hogy mindig rögzítve legyen a víz alatti szerkezethez. Minden fogódzó pontosan úgy van elhelyezve, mint a valós ISS-en, ami elengedhetetlen az izommemória kialakításához, ha valaha is űrsétát kell végrehajtania 322 kilométer magasan a Föld felett. Az űrruha nehéz és forró, ezért a munka lassú és nehéz, rengeteg fizikai erőfeszítést igényel. Rosemary elmondja: „Sok mentális felkészülést igényel – minden egyes mozdulatot alaposan átgondolsz. Nagyon hatékonyan kell gazdálkodnod az energiáddal.”

Miközben Rosemary egy másik űrhajóssal együtt dolgozik az űrállomás karbantartási feladatain, minden mozdulatát figyelik egy kontrollszobából. A kommunikáció folyamatos, és a tapasztalt űrhajós, Aki Hoshide is ott van, hogy tanácsot adjon. Rosemary felkészültségét dicsérve Hoshide elmondja, hogy az új űrhajósok számára ez egy meredek tanulási görbe.

A teszt végén Rosemary egy váratlan helyzettel találja szembe magát, amikor a kontrollszobából csendet kérnek tőle. A videón látható, hogy űrhajós partnere mozdulatlanul fekszik. Rosemary feladata, hogy elérje őt, ellenőrizze az állapotát, és visszahúzza a légzsiliphez. Bár fáradt, lassan és biztosan végzi a feladatát, és sikeresen eljuttatja társát a biztonságos helyre. A NASA űrséták oktatója, Jenna Hanson kiemeli, hogy Rosemary kitartása példaértékű volt ezen a napon.

A hatórás víz alatt töltött idő végén Rosemaryt kimentik a medencéből, és segítenek neki levetkőzni az űrruhájából. A sisak levétele után látszik, hogy fáradt, de még mindig mosolyog. „Ez egy kihívásokkal teli nap volt, és egy nehéz mentés,” mondja, de örömmel említi, hogy élvezetes volt a nap. Rosemary kemény munkája közelebb viszi az álmához, hogy egyszer a világűrbe utazhasson. „Hihetetlen,” mondja. „Ha ezt a valós űrállomáson tehetném meg – ahol nézhetném a csillagokat és a Földet egy időben – az lenne az igazi csoda.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/czxyv3z710do