Hónaporzó érkezett Kínából, ritkább mint az arany

Az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdi kőzetminták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, és ezt a mintát Kínától kapták kölcsön. Ezek a kis porszemcsék most egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynesben találhatóak, ahol a tudósok először pillanthattak rájuk. Mahesh Anand professzor, aki az Egyesült Királyságban az egyetlen tudós, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott, hogy a holdi por „értékesebb, mint az aranypor”. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen a világon senki más nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így ez óriási megtiszteltetés és nagy privilégium számára.

A professzor csapata célja, hogy a porszemcséket megőrölve és lézerekkel megvizsgálva alapvető kérdésekre keressenek választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A mintákban található anyagok talán alátámaszthatják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó törmelékéből alakult ki, 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína 2020-ban a Chang’e 5 űrmissziója során gyűjtötte be a kőzeteket a Mons Rümker nevű vulkáni területen, ahol egy robotkar fúrt a talajba, és 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze. Ez az anyag egy kapszulában érkezett vissza a Földre, amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a 21. századi űrverseny élvonalába emelte.

A folytatásban, a nemzetközi tudósok közötti hagyományos együttműködés keretében, Kína most először engedett be hét nemzetközi kutatót a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések végrehajtását. A professzor a múlt héten Pekingben, egy ünnepélyes ceremónia keretében vette át a kis üvegcse-mintákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. Az esemény után a professzor visszatért az Egyesült Királyságba, a legbiztonságosabb módon, a kézipoggyászában. Az Open University laboratóriumában Milton Keynesben a látogatóknak először a cipőiket tisztító ragadós szőnyegekre kellett lépniük, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett felvenniük. A szigorúan ellenőrzött környezet elengedhetetlen, hogy megakadályozzák a szennyeződéseket, hiszen ha földi anyagok keverednek az űrből származó részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzést.

A professzor az egyik széfhez lép, ahol óvatosan kivesz egy ziplock táskát, amelyben három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tároló található. Mindegyik dobozban átlátszó üvegcsék vannak, amelyben sötétszürke por található. A holdi por első pillantásra nem tűnik különösebben figyelemre méltónak, de a professzor szerint elképesztő, ha belegondolunk a kozmikus utazásába. Anand professzor hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló 60 mg elegendő ahhoz, hogy éveken át dolgozhassanak rajta, hiszen az ő kutatási területük a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozik.

A laborban, ahol Kay Knight technikus dolgozik, ő lesz az első, aki ténylegesen foglalkozik a mintákkal, amikor az üvegcse kinyílik. Knight 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy holdi anyaggal dolgozik. Széles mosollyal mondja, hogy rendkívül izgatott, ugyanakkor ideges is, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem lehet könnyen újabbakat szerezni belőlük. A minták előkészítése után további laborokba kerülnek, ahol különböző gépek segítségével elemzik őket.

A csapatnak egy év áll rendelkezésére a kutatások befejezésére, és a munka végén valószínűleg a minták többsége el fog tűnni. Kína a Chang’e 5 küldetés óta tovább lépett, és 2024-ben a Chang’e 6 indításával a Hold másik oldaláról is hozott vissza mintákat. Ez a terület mélyen titokzatos, és talán bizonyítékokat találhatunk régen csendben lévő vulkáni folyásokra. Anand professzor reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete lesz Kína és a nemzetközi tudósok között. „Sokan közülünk az Apollo missziók által visszahozott mintákon dolgozva építették karrierjüket, és fantasztikus hagyományt követni. Remélem, hogy más országok is követik a példát” – tette hozzá a professzor.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo