Kanada tárgyalásokat folytat Trump aranykupolás védelmi rendszeréhez való csatlakozásról
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, a közelmúltban bejelentette, hogy „magas szintű” tárgyalások folynak az Egyesült Államokkal a tervezett „Arany Kupola” rakétavédelmi rendszerhez való csatlakozásról. Ez a rendszer a jövőbeli fenyegetések ellen kíván védelmet nyújtani. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, kedden ismertette az új rakétavédelmi rendszer tervét, amelynek kezdeti költségét 25 milliárd dollárra (18,7 milliárd fontra) becsülik. Trump elmondta, hogy Kanada érdeklődik a projekt iránt, azonban a szakértők körében kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hogyan tudna egy átfogó rendszert megvalósítani, és hogy Kanada miként tudna részt venni a projektben, illetve mennyit kellene érte fizetnie.
Carney a szerdai sajtótájékoztatón, ahol a kabinetülés után válaszolt a kérdésekre, megerősítette, hogy a kérdés fontos, és folynak a tárgyalások. Arra a kérdésre, hogy Kanada csatlakozik-e a katonai projekthez, és mennyit terveznek költeni, Carney azt válaszolta, hogy egyelőre nem kívánja megnevezni a költségeket. „Tudatában vagyunk annak, hogy ha úgy döntünk, akkor lehetőségünk van a Golden Dome befejezésére befektetésekkel és partnerségekkel” – mondta. Hozzátette, hogy a katonai döntések nem feltétlenül tárgyalások kérdései, és a helyzetet ennek megfelelően fogják értékelni.
Kanada érdeklődése a tervezett Arany Kupola rendszer iránt egybeesik az Egyesült Államokkal folytatott folyamatos kereskedelmi és biztonsági tárgyalásokkal. Trump korábban súlyos vámokkal fenyegette meg Kanadát, valamint azt állította, hogy az ország jobban járna, ha az Egyesült Államok állama lenne. Ez a kijelentés nemcsak politikai vitákat váltott ki, hanem nemzeti patriotizmus hullámát is elindította Kanadában, amely hozzájárult Carney liberális kormányának történelmi választási győzelméhez.
Carney szóvivője, Audrey Champoux megerősítette, hogy a témában valóban folynak tárgyalások. „A kanadaiak erős mandátumot adtak a miniszterelnöknek, hogy új, átfogó biztonsági és gazdasági kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal” – mondta Champoux. „Ennek érdekében a miniszterelnök és miniszterei széleskörű és konstruktív megbeszéléseket folytatnak amerikai kollégáikkal, amelyek természetesen magukban foglalják a Norad megerősítését és a Golden Dome-hoz kapcsolódó kezdeményezéseket.”
Trump kedden kijelentette, hogy Kanada érdeklődött az Arany Kupola részvétel iránt. „Beszélni fogunk velük” – mondta az amerikai elnök. „Ők is szeretnék a védelmet, így mint mindig, segítünk Kanadának.” Trump azt is hozzátette, hogy az új rakétavédelmi program az ő hivatali ideje végére működőképes lesz, és a költsége 175 milliárd dollárra rúg majd. Emellett kifejezte, hogy az ő adminisztrációja arra számít, hogy Kanada „fizesse ki az igazságos részét” a költségeknek. Azonban a nem pártpolitikai Congressional Budget Office (Kongresszusi Költségvetési Hivatal) szerint a végső költség 542 milliárd dollárra is rúghat 20 év alatt, csupán a rendszer űrbeli részeinek kifejlesztése miatt.
Kanada és az Egyesült Államok már régóta partnerséget alakított ki a Norad (Észak-amerikai Légi Védelmi Parancsnokság) keretein belül, amely felelős a légiközlekedés és a tengeri felügyeletért, valamint a térség védelméért. A Norad 1958 óta működik, és az utóbbi években mindkét ország tárgyalásokat folytatott a rendszer modernizálásáról. Trump szerint az Arany Kupola célja az egyre kifinomultabb légi fegyverek, például a hiperszonikus rakéták elleni védelem biztosítása, és a rendszer űrbeli érzékelőket és elfogókat is tartalmazna. Az elnök hangsúlyozta, hogy a rendszer képes lesz akár a világ túlsó feléről indított rakéták felfedezésére és megsemmisítésére is.
A szakértők kétségeiket fejezték ki a tekintetben, hogy az Egyesült Államok képes lenne-e egy hasonlóan átfogó védelmi rendszert kiépíteni, tekintettel az ország nagyobb területére. Shashank Joshi, a The Economist védelmi szerkesztője a BBC-nek elmondta, hogy a Golden Dome működésének egyik módja lehetne, ha több ezer műholdat használnának a rakéták észlelésére és követésére, majd az űrben található elfogók indítására, hogy megsemmisítsék a rakétákat a kilövésük pillanatában. Joshi szerint a katonai vezetés komolyan veszi a tervet, de nem reális azt gondolni, hogy az Trump hivatali ideje alatt befejeződne, és a hatalmas költség jelentős részét elvonhatná az Egyesült Államok védelmi költségvetésének.
Ezeket is érdemes megnézni
Finnország versenyfutása Európa startup trónjáért
Az eMAG rendelés menete: egyszerű lépések a vásárláshoz
