Újszerzeményi kiállítással nyit újra az óbudai Vasarely Múzeum

A tárgyak más(od)ik élete – Új szerzemények című időszaki kiállítással és a Victor Vasarely művészetét bemutató állandó kiállítás újragondolt változatával nyit újra január 15-én az óbudai Vasarely Múzeum.

Az újszerzeményi kiállítás a múzeum történetének mind ez ideig páratlan, de igen örvendetes eseményéhez kapcsolódik. A közelmúltban ugyanis egy nagyobb szerzeményezés útján első ízben gyarapodott jelentősen a Victor Vasarely 1982-ben tett adományát őrző intézmény gyűjteménye – közölte a Vasarely Múzeum pénteken az MTI-vel.

A száznál is több alkotást a művész egyik gyűjtője, egykori munkatársa és egy közeli barátja ajánlotta fel egymástól függetlenül az 1987 óta az óbudai Zichy-kastélyban működő múzeumnak. A mostani kiállítás az értékes tárgyak közül két műtárgycsoportra fókuszál, Robert Zussau és a szintén francia Bruno Fabre adományára. A felajánlott művek között Victor Vasarely alkotásai mellett fia, Jean-Pierre Vasarely (művésznevén Yvaral) képeivel is találkozhat a közönség – áll a közleményben.

Mint a múzeum felidézi, Robert Zussau (1930-2020) a párizsi Silium szitaműhely kivételes tehetségű alkalmazottjaként került kapcsolatba Victor Vasarelyvel, és az 1960-as évek elejétől majdnem harminc éven át volt a magyar származású művész műtermének asszisztense.

Közreműködött Vasarely többfajta technikával és méretben sokszorosított sorozatainak elkészítésében, többek között az ő felügyeletével történt a Nicolas Hélion kiadó számára 1979-ben a Microcosmos, 1981-ben Helios-1 címmel megjelent szerigráfiaalbumok nyomtatása.

Zussau technikai tudására volt szükség a Vasarely háromdimenziós, úgynevezett Bidim objektjeiből készült multiplikák bravúros kvalitású kivitelezéséhez, de az ő javaslatára és részvételével állította össze Vasarely szitázott alumíniumlapokból a párizsi Galerie Denise René által limitált példányszámban értékesített térbeli objektjeit is.

Szintén Zussau segítségével készítette Vasarely azokat a speciális Lascaux típusú akrillal festett, háromdimenziós famultiplikáit, amelyeket egy különleges, a magyar folklórral rokon díszítőművészeti koncepció alapján fogalmazott meg.

Robert Zussau a művész fiával, Yvarallal is dolgozott. Munkakapcsolatuk és barátságuk tárgyi bizonyítéka a 2018-ban a Vasarely Múzeumnak ajándékozott 26 szerigráfia, amelyből 19 Yvaral munkája – tudatta a múzeum.

Az új szerzemények mellett az állandó kiállítás is megújult

A közlemény szerint az 1973-as születésű Bruno Fabre egy másik generáció képviselője; azok közé tartozik, akik személyesen már nem ismerték Vasarelyt. Közel egy évtizeddel ezelőtt közgazdászként kezdett el műtárgyakat vásárolni, majd hivatását feladva a Vasarely-életmű tanulmányozásának szentelte idejét.

Rövid idő alatt a művész alkotásaiból álló egyik legszámottevőbb magángyűjteményt hozta létre. „Ritkaságszámba mennek azok a gyűjtők, akik csillapíthatatlan megszállottsággal kutatják az általuk kiszemelt művészek életművét, és közben olyan gazdag tárgyi tudást halmoznak fel, amellyel a téma legszakavatottabb művészettörténészeit is túlszárnyalják.

Bruno Fabre ennek az elit közösségnek a tagja, aki azzal a szándékkal kereste fel Victor Vasarely hagyatékának budapesti központját, hogy harminc értékes, a legkülönbözőbb technikával készült tárggyal gazdagítsa a gyűjteményét” – méltatja az adományozót a közlemény.

Mint a Vasarely Múzeum hangsúlyozza, a kiállítás nemcsak lehetőséget ad arra, hogy közszemlére tegyék új kincseiket, de a bemutatott képek üzenettel is bírnak. „Azoknak a filantróp személyeknek a múzeum felé való elkötelezettségéről tanúskodnak, akik a magyar származású művész alkotásainak közelében élik vagy élték le az életüket. Meggyőződéssel vallják, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum fíliájaként működő közgyűjtemény a lehető legméltóbb hely arra, hogy Victor Vasarely örökségének birtokosa és az általa képviselt szellemiség folytatója legyen” – fogalmaz a közlemény.

A múzeum emlékeztetett arra is, hogy az új kiállítással párhuzamosan a Victor Vasarely művészetét bemutató állandó kiállítást is átrendezték, így az op-art világhírű mesterének a közönség előtt kevéssé ismert, szürrealista ihletésű, illetve az 1945 és 1960 közötti időszakában készült fekete-fehér/kinetikus művei a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak.
Az Orosz Márton által rendezett, A tárgyak más(od)ik élete című időszaki kiállítás május 31-ig látogatható. (MTI)