Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe
A szovjet korszakból származó űreszköz egy része valószínűleg re-entryt hajtott végre a Föld légkörébe, miután több mint fél évszázadon át keringett az űrben – jelentette be az Európai Űrügynökség. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították útnak, eredeti küldetése a Vénusz felfedezése volt. Azonban a misszió nem teljesült, mivel az űreszköz nem tudott elhagyni a Föld orbitális pályáját, és négy darabra tört, amelyek azóta is a bolygónk körül keringenek.
Az Európai Unió Űrmegfigyelő és Nyomkövető Központja (SST) közölte, hogy az egyik fragmentum, amelyről úgy vélik, hogy a landoló egység lehet, „nagyon valószínű”, hogy szombaton, 06:16 GMT (07:16 BST) időpontban újra belépett a légkörbe. Jelenleg nem világos, hogy az objektum a földre zuhant-e, vagy elégett a légkörben. A pontos helyét sem tudják meghatározni, ahol a re-entry történt. A szakértők hangsúlyozták, hogy a re-entry során sok ismeretlen tényező van, azonban a Föld 70%-a vízborítással rendelkezik, így valószínűtlen, hogy jelentős károkat okozott volna.
Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez az űrszemét hatással legyen ránk”. A Kosmos 482 landoló kapszuláját úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletének és nyomásának, így robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezett. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula talán túlélhette az irányítás nélküli süllyedést a Föld légkörébe. Azonban a Kosmos 482 ejtőernyő rendszerének állapota valószínűleg romlott az űrben töltött több mint ötven év alatt, ami megnehezíti a biztonságos süllyedést.
Lemmens elmondta, hogy az ember által készített objektumok belépése a Föld légkörébe viszonylag gyakori esemény. Nagyobb űreszközök esetében ez hetente, míg kisebbek esetén naponta történik. Az objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt a földre érnének. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be újra a légkörbe, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban túlnyomórészt a Csendes-óceán felett égett el.
Jelenleg a Kosmos 482-t nemzetközi űrügynökségek szorosan nyomon követik. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeni űreszközöknek úgy kellene kialakítaniuk, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált újrabemenetekkel. Ez lehetővé tenné a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a lakott területekre gyakorolt hatás kockázatát, ezzel védve az embereket és az ingatlanokat, miközben kezelik az űrszemét környezeti hatásait.
A jövőbeli űrmissziók során a tervezőknek figyelembe kell venniük a földi élet védelmét, és a technológiai fejlődés elősegítése érdekében folyamatosan új módszereket kell kidolgozniuk az űrszemét problémájának kezelésére. Az űrkutatás fejlődése mellett a biztonság és a környezetvédelem is egyre fontosabbá válik, ahogy a világ egyre nagyobb figyelmet fordít a fenntarthatóságra. Az űrszemét problémája nemcsak a tudományos közösséget, hanem a politikai döntéshozókat is foglalkoztatja, hiszen a jövő űrmissziói középpontjában áll a bolygónk védelme.
Ezeket is érdemes megnézni
Miért húzódik el ennyire az M&S kibertámadásának megoldása?
2025-ben máris rekordot döntöttek a brit erdőtüzek által égetett terület nagyságával
